GYIK történet

A GYIK Műhely - Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely-1975-ben Szabados Árpád, a MKE későbbi dékánja és Várnagy Ildikó elképzelései alapján a Magyar Nemzeti Galéria akkori vezetésének felkérésére jött létre. A műhely célja, hogy a kortárs művészet kérdéseit beépítse az alkotói folyamatokba és gondozza a tehetségeket. A GyIK tanárai művészek és művésztanárok.

A Műhely a számára otthont adó Magyar Nemzeti Galéria épületében 1991-től alapítványi, 1998-tól közhasznú, 2014-től kiemelten közhasznú alapítvány formában működik. Ez önálló gazdálkodást és működő kapcsolatrendszer kiépítésének munkáját rója nem csak a Műhely mindenkori vezetőjére (1983-tól 1993-ig Szemadám Györgyre, 1993-tól Sinkó Istvánra, 2011-től Eplényi Annára ), hanem a csoportvezető tanárokra is. Szoros együttműködésre törekszünk a támogatóinkkal, pedagógusokkal, iskolákkal és módszertani központokkal. A Műhely jelenőségét támasztja alá, hogy immáron második generációs GyIK-os gyerekek ismerkednek meg kortárs művészetpedagógiával, művészeti neveléssel, tehetséggondozással és ezzel párhuzamosan személyiség-fejlesztéssel és alkotáslélektannal.

Kiadványaink

Több kisebb módszertani kiadványunk mellett, 1997-ban az Aula kiadóval közösen megjelentettük a Nagy GYIK Könyvet, mely két évtizedes tapasztalataink tematikus összegzése. 2004-ben Gyik-CD-Romot adtunk ki, 2006-ben pedig megjelent a „Kis GYIK Könyv”, ami 2000-res évek elejének kutatási vizuális programjainak áttekintését nyújtja. 2011-ben adtuk ki a Két Egér kiadónál a JÁRTAMBAN-KERTEMBEN Kertművészeti foglalkoztató füzetet, amely a 2010-es Kiállításunk és korábbi tájépítészeti – kerttörténeti foglalkozásaink összefoglalója. 2016 januárjában jelenik meg a GYIK_40 TÁJTÉRTÁR c. kiadványunk, amely 40 térszobrászati, téralkotási, építészeti és tájépítészeti feladatot fog tartalmazni a nagyobb korosztályok, főiskolások számára.

A Magyar Televízió gyártásában a Mûhely játékos módszereivel számos képzõmûvészeti ismeretterjesztõ film készült:

  • JÁTÉK A GYIK MÛHELYBEN 1979 Szerkesztõ: Szabados Árpád /6 részes/

  • MÛZEUMOSDI 1993-99 Szerkesztõ: Szemadám György, Sinkó István, Kalmár István /9 részes/

  • CIMBORA-HÉTSZÍNVIRÁG 1997-98 Szerkesztõ: Szabados Árpád /7 részes/

  • JÁTÉKA 1999-2000. Szerkesztõ: Sinkó István és Kalmár István /10 részes/

Kik csatlakozhatnak hozzánk?

Bárki, aki gyermekét nem „szépen rajzolni taníttatná”, hanem megengedi számára, hogy saját koszos, festékes, agyagos keze útján,… saját belső fantáziájára alapozva,… sajátmagának sugallt élményeit kövesse az alkotómunka során. Az eredmény nem néhány hetes, de a kitartó, rendszeres szülő láthatja majd, ahogy gyermeke vizuális önbizalma és művészi kifejezésformái megnyílnak és az itt szerzett élmények felnőtt korig kísérni fogják önkifejezését…

MORZSÁK A MŰVÉSZETPEDAGÓGIA ELVEINKBŐL

  • gyakran alkalmazzuk a kortárs művészek munkáit, adaptációit, problémafelvetéseit

  • változatos anyaghasználat (minőségi anyagok, használt, hulladék, limlom, kacatok)

  • általában Show-jellegű, elálmélkodtató foglalkozás kezdés: egy titok, mese, kérdés – ami csodálatot kelt, lenyűgözés, ami leveszi a gyereket a lábukról és egyben inspiráló erővel hat

  • a gyermeklélek fantáziavilágának kifejező-nyelvétől eljutni a művészettörténet kérdésköreiig

  • mi felteszünk egy vizuális kérdést, melyet a gyermekek saját szemléletük szerint oldanak meg

  • amilyen hamar csak lehet anyagokat és eszközöket adunk a gyerekek kezébe

  • sosem adunk félkész, előre elkészített “kézműves” alapokat a gyerekek kezébe

  • nagy hangsúlyt fektetünk az érzékszervi, empirikus tapasztalatokra – szinesztézia-alkotásokra

  • gyakran alkalmazunk extrém nagy/kicsi méreteket, közös alkotást vagy a térben történő installációkat

  • a munka során megtapasztalt élmény, ismeret a fontos, nemcsak a végtermék „szépsége”

  • lehetőség van a sikerre, kudarc lehetőségének megélése, moderálása

  • szokatlan problémák, téri – vizuális feladtok megoldásával a gyerekekben kreatív megoldóképességet fejlesztünk ki, melyet későbbi szakmájának problémáiban is alkalmazni tud.

KREATÍV TECHNIKÁINK ÉS ANYAGHASZNÁLATUNK

  • Használjuk az érzékszerveinket, lábunkat a festéshez, fülünket a szagláshoz

  • Építünk, - szétbontunk – újra összerakunk – átalakítunk > transzformáljuk az anyagot

  • Gyakran valamilyen különleges, izgalmas anyaggal kezdjük a munkát

  • Egy eszme, gondolat, idézet – szimbólum metafora átültetése alkotásba

  • Az alkotást tánccal, drámával, játékkal, színházzal társítjuk

  • Megkíséreljük a feladatokat az anyagokban rejlő természetes asszociációkhoz alakítani

  • Preferáljuk a kollázsokat, montázsokat, összetett szobrokat, időszakos installációkat

  • Használjuk a teret, a téri installáció lehetőségét - fény át/megvilágítással

MINDEHHEZ SEGÍTSÉGÜL VAN EGY ALKOTÓ TÉR, MELYNEK JELLEMZŐI

  • A műhely a MNG hátsó, emeleti “titkos” termeiben van, a város felett – mindennapi életünk felett

  • A műhely családias, barátságos hangulatot áraszt; a szülői kontrol nélküli szabad világot

  • Mobil bútorokkal dolgozunk, mozgatható székek, asztalok, lógatható tárgyak, létrák – rugalmas elrendezésben, így a tér is a kreatív alkotási folyamat részévé válik

  • A műhelyben lévő rendetlenség, káosz, limlom-kacatok segítik a tárgyak közötti szabad kapcsolatteremtést

  • Az anyagok mindig szem előtt vannak, nem zárt szekrényekben – így azok kinyitják szemüket a kreatív anyaghasználatra, az anyagok kombinálására

  • A csoportok kész munkái nyitott polcokon kerülnek elhelyezésre – így azokat más gyerekek is láthatják, abból meríthetnek.

Műhelymunka

A GYIK-Műhely a tanév során (szeptember-május) rendszeres művészeti foglalkozásokat tart kedd, szerda, csütörtök és péntek, a délutáni órákban. A korábbi időpont (kb. 15-17 a kisebb korosztály, a későbbi, kb. 17-18:30 a nagyobb, iskolás korosztály számára.

Az előre felépített metodikai foglalkozások izgalmas vizuális témakörök köré szerveződnek egy éven át. A munkaterveket általában egy történetfonálra/témára fűzzük fel, amely lehet egy könyv, egy mese, egy helyszín, egy koncepció, egy anyag vagy akár egy szín. Annak ellenére, hogy az alkalmakat a művésztanárok tervezik meg, a gyerekek számára is nyitott azok továbbfűzése, azáltal találva meg saját értékítéletükből származó művészi válaszokat.

Évente 7-8 témakörben 15-25 diák (azaz 150-200 fő) vesz részt 4 - 14 éves korosztályig. A heti alkalmak közel 200 másfél órás alkalmat tesznek ki, amelynek 90%-a a Műhely falain belül történik, másik 10%-a múzeumi térben, ill. köztéren, utcán, szabadtéren.

Példák az elmúlt év 5 rendszeres művészeti témaköreiből

  • FESTETT MESÉK EGY ZSINÓRPADLÁSRÓL:
    vizuális dramaturgi alkotóműhely: madzagok, csomók, textilek, jelmezek, díszletek és dráma, miközben műalkotásokról készült meséket dolgoztunk fel.

  • KŐ(NYV) – PAPÍR – OLLÓ:
    Minden ami papír! A papír története, papíröntés, vágási gyakorlatok, kollázsok, könyvkészítés, képregények és kártyavárak.

  • JÁRTAMBAN - KERTEMBEN!
    kertművészeti műhely: kerttörténeti ismeretek gyermeknyelven való átírása, lefordítása a tájépítészet, a műemlékvédelem és a kertészkedés népszerűsítése céljából.

  • KÉPES BETŰVETÉS!
    A betűk világát felhasználva jutunk el a szavak, képek, metaforák világába, a fogalmak képesítése felé.

  • PEPITA – PILLANATOK:
    a fekete – fehér világi művészi interpretációi: grafikák, nyomatok, fényképezés, árnyjátékok, kémények, füstök.

  • SZOBROCSKÁIM, SZOBROCSKÁIM:
    a XX. sz.-i szobrászat kérdései, alkotói: csomagolás, konstruktivizmus, szürreális szobrok térhajlítások

  • VALÓTLAN VALÓSÁGOK:
    az Op-Art és az optikai illúziók világa, irreális helyzetek, szürreális alakok, optikai dobozok, tükrök és trükkök.

  • RÍMMEL – ÁMMAL:
    alkotás kortárs és XX. sz.-i gyermekversek hangulatára, művészet kérdéseire és szereplőire építve

  • ÉRINTSD MEG A VÉGTELENT:
    Építés a térben és a tér határain túl, a fénnyel és a sötétséggel, a végtelenben és azon is túl.

  • ÚTI-MURI - 80 nap alatt a föld körül:
    utazás tárgyai, eszközei: fantáziatájak, átalakított bőröndök, különleges eszközök,

  • A SZÜRREALIZMUS ÁLLATKERTJE:
    képzelt lények, állati fantáziák, történet a mitológiából éppúgy, mint saját fantáziáinkból.

  • FLÓRÁK ÉS FAUNÁK - ÁLLATI ÉPÜLETEK!
    Az állatvilág különleges építményei, struktúrái, nagy építőmesterei és építményei pókhálótól a termeszvárig.

  • VÁNDORLÓ PALOTA:
    Kreatív utazás a földkerekség népeinek mese-, és mondavilágain át. Életre keltett mítoszok, regék és hiedelmek történetei, főhősök kalandjai Pegazusunk hátán (drámapedagógiai gyakorlatokkal)

  • ÉRZÉKEK BIRODALMA:
    Szinesztéziák, illatok, hangok és tapintás a vásznon, szabad képzettársítások érzékszerveinkre alapozva művészetterápiás eszközökkel.

  • ZSIRÁFNYAKÚAK és TÁNYÉKAJKÚAK:
    a primitív népek művészete, testfestés – hiedelmek, amulettek, viseletek és ezek átültetése a kortárs alkotásokká.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK


  • Mesemúzeum - PIM

    • együttműködés tárgya: közös rendezvényszervezés, kiállítás, majális, szakmai együttműködés.
    kapcsolattartó: Eplényi Anna - Schmidt Gertrúd

  • Magyar Tájépítészek Szövetsége, BCE- Tájépítészeti Kar

    • együttműködés tárgya: szakmai együttműködés, landart, kertművészeti alkotások készítése gyerekekkel.
    kapcsolattartó: Eplényi Anna

  • Törökvész Úti Általános Iskola – Budapest

    • együttműködés tárgya: modellezős gyerekfoglalkozások.
    kapcsolattartó: Szentandrási Dóra és Terbe Rita építészek.

  • BritischSchool Budapest

    • együttműködés tárgya: tematikus művészeti foglalkozások.
    kapcsolattartó: Tillmann Hanna.

  • Para-Fitt Egyesület

    • együttműködés tárgya:művészeti és művészetterápiás foglalkozás értelmi sérült fiataloknak.
    kapcsolattartó: Füri Katalin.

  • Színház- és Filmművészeti Egyetem

    • együttműködés tárgya: művészetelmélet - kreatív gyakorlatok egyetemistáknak.
    kapcsolattartó: Eplényi Anna

  • Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Telki

    • együttműködés tárgya: modellezős gyerekfoglalkozások.
    kapcsolattartó: Szentandrási Dóra és Terbe Rita építészek.

  • Magyar Építész Kamara

    • együttműködés tárgya: kutatás és szakmai részvétel a MÉK/BÉK gyermekek számára létesítendő építészeti nevelés programjában.
    kapcsolattartó: Eplényi Anna, Szentandrási Dóra és Terbe Rita.

MÉK Építész Közlöny – műhely 2015 / 09 Magyar Építész Kamara

A GYIK Műhely, Gyermek es Ifjúsági Képzőművészeti Műhely Alapítvány (www.gyikmuhely.hu) 40 éve (!) foglalkozik a gyerekek vizuális nevelésével, művészet-pedagógiával, művészei oktatással és tehetséggondozással. Az egyedülálló pedagógiai módszereknek köszönhetően az 5-16 éves korosztály játékos, intuitív, élményszerű tapasztalás útján, kreatív gondolkodásra ösztönző feladatokon keresztül kerül kapcsolatba a szabad alkotás örömével.

Az alapvetően kortárs képzőművészeti hangsúlyú Műhely több társszakterülettel egészül ki, illetve komplex, témakörökre építő tevékenysége kiterjed a foto/ videó-művészeti, iparművészeti-, múzeumpedagógiai-, környezeti, építészeti és tájépítészeti nevelésre is. Célunk a művészetpedagógia, a vizuális oktatás új módszereinek kutatása. Mindez olyan kísérleti utat jelöl ki, amelyben a gyermek saját tapasztalataira, saját élményeire építve alkot: nem egy feladatot kap (építs makettet, rajzolj lakószobát), hanem egy olyan vizuális problémát, amelyre az anyaghasználat keretei között neki kell megkeresnie a válaszokat. A Műhelyben a legkomplexebb anyag-tapasztalásokra törekszünk, miközben a korai eszközrepertoárt is alkalmazzuk (pl.: szappanfaragás, betontéglák, habok, fóliák használata, fémlapok-szerelvények, hálók, drótok stb.).

Műhelyünkben az elmúlt években, építész-tájépítész kollégák közreműködésével ’ Térlátás-fejlesztő komplex építészeti program’ indult, amelynek keretén belül többrétű tevékenységet folytatunk:

  • Építészeti, térmorfológiai, tájépítészeti, kertművészeti témaköröket feldolgozó foglalkozásokat tartunk heti rendszerességgel, valamint nyári táborok alkalmával.

  • ART & SCIENCE címmel az iskolásoknak tananyagra épített programot dolgozunk ki, ahol a pedagógusokkal egyeztetve a térbeliséget, a térformálást más tantárgyakkal kötjük össze. A gyerekek rendhagyó anyagokkal, technikákkal találkoznak, így az alkotáson keresztül a tananyaggal szorosabb kapcsolatuk lesz. Mélyebb, jobban alkalmazható tudás birtokába kerülnek, miközben térbeli gondolkodásuk mellett manuális készségeik is fejlődnek.

  • UART otthonra/iskolába: A térlátás fejlesztő programunk módszertanára épülve elkészítettük az UART alkotó dobozt, melyet a műhelyen kívüli felhasználásra szántunk. Az alkotó doboz a sok különféle alapanyagon kívül inspirációkat es technikai leírásokat is tartalmaz, térbeli alkotásra ösztönöz.

  • JÁRTAMBAN-KERTEMBEN kertművészet mindenkinek címmel kiadványt készítettünk (Két Egér Könyvek 2013).

  • A gyermeki lelkesedéstől optimista es bátor GYIK Műhelyes módszertant az egyetemista korosztályba is integráltuk a TÁJRAJZOLATOK c. rajztankönyv 77 feladatában, egy XX. századi, modern kertművészeti es szobrászati kurzus keretében (BCE – Tájépítészeti és Településtervezési Kar). A BME Építészmérnöki karán ’ Hagyományos épületdíszítési technikák’ címmel gyakorlatorientált workshopot tartunk építészhallgatók számára (tervezett időpont: 2015.09.28 – 2015.10.01).

  • NKA alkotói ösztöndíjban részesültünk a „TÉRJÁTÉKOK – térlátás-fejlesztő komplex építészeti kurzus gyermekeknek című kézirat megírására.

  • Előkészületben a GYIK365 digitális példatárunk, ahol az év minden napjára ajánlunk kreatív feladatot, amely keresőkulcsok segítségével könnyen leválogatható téma, technika, anyag es korosztály alapján. Ezzel szélesítve a GYIK MŰHELY alkotásmódszertanát.

  • előkészületben: TÁJ-TÉR-TÁJ 40 feladatot tartalmazó térszobrászati alkotó füzetünk, az MMA támogatásával.


Eplényi Anna PhD, MSc. tájépítész-mérnök, BCE – Kertművészeti Tanszék – BA, rajz szakos tanár, a GYIK-Műhely vezetője
Szentandrási Dóra építész, GYIK Műhely oktató
Terbe Rita Pro Architectura-díjas építész, GYIK Műhely oktató.


Irodalomjegyzék

  • Terbe Rita, Szentandrási Dóra, Eplényi Anna: GYIK Műhely- GYIK Tér Élet, GYIK-Tér továbbképzés MÉK Közlöny (251) 14-17.

  • Póta Réka: GYIK-Műhely, az alkotás örömének fellegvára, Képmás Családi magazin. 2017 május, 82-85.

  • Hulej Emese: A csodák padlása, Nők Lapja, 2017/5. febr. 1. 23-26

  • Mű-terem? A GYIK-Műhely művészetpedagógiai szemlélete, Eplényi Anna PhD, Óvónők lapja, 2016/14. szám

  • Téri-vizuális nevelés a GYIK-Műhelyben, Szentandrási Dóra, Óvónők lapja, 2016/15. szám

  • Eplényi Anna - Varga Virág (2016) GYIK40 - Az Alkotás csodakamrája! Új Pedagógiai Szemle, 66. évf./ 3-4. sz. pp. 110-114.

  • Mihalicz Csilla (2016) Fantasztikus Birodalom, HVG, 2016. április. 2.

  • Dénes Eszter - Skalitzky Judit (2015) Asszociációval alkotni – Térrel terelni: A 40 éves GyIK-Műhely térszemlélete, Országépítő, 2015/3. pp. 6-13.

  • Eplényi Anna - Schmidt Gertrúd (2013) Jártamban Kertemben – Kertművészet mindenkinek foglalkoztató, Két Egér Könyvek, Bp.

  • Eplényi Anna (2011) A GYIK-Műhely művészetpedagógiai elvei, téri-infrastrukturális bemutatása, KÍVÜL BELÜL JÓ ISKOLA – Tanító terek (Szerk.: Réti Mónika) OFI, pp. 185-190.

  • Kis GYIK könyv (2006) (Eplényi Anna - Szarvas Ildikó), Bp.

  • Táj-Tér-Tár - Kreatív térjátékok

  • Térjátékok - lépj le a papírról és alkoss térben

  • Kívül-belül jó iskola

Keress minket a facebookon is!
© 2013 GYIK Műhely Alapítvány
Adatvédelem
Created by